Cinkelektrogalvanizálás kék/sárga/vastag rétegű passziválással, Cr(VI)-mentes
Elektrogalvanizált bevonatrendszerek, ISO 4042
A cink galvanizálási folyamat során cinkionok rakódnak le az elektrolitból, amikor elektromos feszültséget alkalmaznak. Ez vékony cinkbevonatot hoz létre a felületen.
Utólagos bevonatkezelések: A passziválás egy olyan folyamat, amely során a fémfelületeket ellenállóbbá teszik a korrózióval szemben nemfémes védőrétegek, úgynevezett konverziós rétegek létrehozásával. A különböző passziválási folyamatok – kék, vastagrétegű, fekete vagy sárga passziválás stb. – különböznek a korrózióvédelem, megjelenés, színezés és a passziválási réteg vastagsága tekintetében.
A hidrogénridegedés kockázatának csökkentése: A bevonatolás utáni hőkezelés csökkenti az alkatrész meghibásodásának kockázatát. Azonban, ha célja a hidrogénridegedés teljes kiküszöbölése, más bevonatolási eljárásokat kell fontolóra venni (lásd alább).
Mechanikai cinkbevonat kék/sárga/vastag rétegű passziválással, Cr(VI)-mentes
Mechanikusan felvitt cinkbevonatok, ISO 12683
A mechanikus cinkbevonási módszert a hidrogén okozta ridegedés megelőzésére használják nagy szilárdságú / keménységű acél rögzítőelemek esetében. A bevonandó alkatrészeket egy hordóba töltik speciális vegyszerekkel, üveggyöngyökkel és cinkporral, majd forgatják. A forgatás során az üveggyöngyök a cinkport az alkatrészre kalapálják.
Általában ez a módszer egyszerű geometriai formájú rögzítőelemek esetében alkalmas, amely biztosítja a cinkbevonatot minden felületen.
Utólagos bevonatkezelések: A mechanikus bevonatkezelések utókezelései hasonlóak az elektrobevonásnál alkalmazottakhoz.
Cinkpehely bevonat, Cr(VI)-mentes
Nem elektrolitikusan felvitt cinkpehely bevonatrendszerek, ISO 10683
A cinkpehely bevonatok nem elektrolitikusan felvitt bevonatok, amelyek megakadályozzák a hidrogén okozta ridegedést a nagy szilárdságú / keménységű acélokban. Ezek a bevonatok általában cink és alumínium pelyhek keverékét tartalmazzák egy kötőanyagban. A bevonat folyékony anyagként kerül felvitelre, hasonlóan a hagyományos festékhez, általában merítési eljárással, majd centrifugálják és sütik.
A cinkpehely bevonatok kiváló korrózióvédelmi tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a fajta bevonat kevésbé ajánlott ≤M5 menetes alkatrészekhez és kis belső meghajtású rögzítőelemekhez.
További fedőrétegek: A korrózióvédelem további növelése érdekében szervetlen vagy szerves fedőréteg alkalmazható. Ezek a fedőrétegek egységesebb megjelenést biztosítanak a magasabb korrózióvédelem mellett.
Tűzihorganyzás
Tűzihorganyzott bevonatok, ISO 10684
A tűzihorganyzást úgy végzik, hogy az alkatrészeket 530 °C feletti hőmérsékletű olvadt cinkbe merítik. Közvetlenül a merítés után centrifugális eljárással távolítják el a felesleges cinket, így a cinkréteg vastagsága 40–60 µm körüli értékekre csökken.
A tűzihorganyzás korrózióvédelme sokkal hosszabb ideig tart, mint az elektrolitikus cinkbevonat, a nagyobb bevonatvastagság miatt. Azonban a keletkező cinkréteg vastagsága speciális menetméreteket / tűréseket igényel, és csak M8-as menetmérettől felfelé megvalósítható.
